“Az egyetlen keresztények a katolikusok”

Keresztény Katolikus Egyház - Patrimonium Petri

 

"Egyetlen Isten, egy Krisztus és egy egyház van, úgy-ahogy egy katedra, amely az Úr szava szerint Szent Péterre helyeztetett. Másik oltárt támasztani új papsággal az egy oltár és egy papság mellett nem lehet. Aki máshol gyűjt, az szétszór." - Szent Ciprián

1000px-Flag_of_the_Papal_States_(pre_1808).svg

 

Címlap

Keresztség

Egyház hit

Végidők

Szentelmények

Kapcsolat

 

Szent Atanáz hitvallása

 

Aki üdvözülni akar,
mindenekelőtt szükséges, hogy a katolikus hitet tartsa;
Melyet ha valaki épen és felbonthatatlanul nem tart,
kétségkívül örökre elvész.
Ez pedig a katolikus hit:
hogy tiszteljünk egy Istent a Szent Háromságban
és Szent Háromságot az egyességben;
Sem a személyeket egybe nem elegyítvén,
sem a természetet el nem választván.
Mert más az Atyának személye, más a Fiúé,
más a Szentléleké;
De az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek egy az istensége,
egyenlő a dicsősége, egyenlőképpen örökkévaló a felsége.
Amilyen az Atya, olyan a Fiú,
olyan a Szentlélek.
Nem-teremtett az Atya, nem-teremtett a Fiú,
nem-teremtett a Szentlélek.
Mérhetetlen az Atya, mérhetetlen a Fiú,
mérhetetlen a Szentlélek.
Örökkévaló az Atya, örökkévaló a Fiú,
örökkévaló a Szentlélek;
És mindazonáltal nem három örökkévaló,
hanem egy örökkévaló;
Miképpen nem három nem-teremtett, sem három mérhetetlen,
hanem egy nem-teremtett és egy mérhetetlen.
Hasonlóképpen: mindenható az Atya, mindenható a Fiú,
mindenható a Szentlélek;
És mindazonáltal: nem hárman a mindenhatók,
hanem egy a mindenható.
Azonképpen: Isten az Atya, Isten a Fiú,
Isten a Szentlélek;
És mindazonáltal: nem hárman istenek,
hanem egy az Isten.
Azonképpen: Úr az Atya, Úr a Fiú,
Úr a Szentlélek;
És mindazonáltal: nem három úr,
hanem egy Úr;
Mert miképpen a keresztényi igazság kényszerít,
hogy külön mindenik személyt Istennek és Úrnak valljuk,
úgy a katolikus isteni tudomány tiltja,
hogy három istent vagy három urat mondjunk.
Az Atya senkitől sem alkottatott,
sem teremtetett, sem született.
A Fiú csak az Atyától vagyon:
nem alkottatott, sem teremtetett, hanem született.
A Szentlélek az Atyától és a Fiútól vagyon:
nem alkottatott, sem teremtetett, sem született, hanem származott.
Egy azért az Atya, és nem hárman vannak atyák,
egy a Fiú, nem hárman vannak Fiúk,
egy a Szentlélek, nem hárman vannak a lelkek;
És ebben a Szent Háromságban semmi sincs elébb vagy utóbb,
sem nagyobb és kisebb,
hanem a három személy egyenlőképpen örökkévaló
és egymáshoz képest egyenlő.
Úgy, hogy amint előbb mondtuk:
mindenikben az egység a háromságban,
és a háromság az egységben tisztelendő legyen.
Aki azért üdvözülni akar,
ilyen értelemben gondolkodjék a Szentháromságról;
De szükséges az örök üdvösséghez az is,
hogy igaz hittel higgyen Urunk, Jézus Krisztus megtestesüléséről is.
Ez azért az igaz hit: hogy higgyük és valljuk,
hogy a mi Urunk, Jézus Krisztus Istennek Fia, Isten és ember.
Isten: időnek előtte, az Atyának lényegi valójából született,
és ember: az anyának valójából időben született.
Tökéletes Isten, tökéletes ember:
értelmes lélekből és emberi testből áll.
Egyenlő az Atyával istensége szerint,
kisebb az Atyánál embersége szerint;
Noha Isten és ember,
mindazonáltal nem kettő, hanem csak egy a Krisztus.
Egy pedig: nem az istenségnek testté változásával,
hanem az emberi természetnek Istenhez való felvételével.
Egy nem a természeteknek egybeelegyítése által,
hanem az egy személyben való egysége által.
Mert miképpen az értelemmel bíró lélek és test egy ember,
úgy az Isten és ember: egy Krisztus.
Ő üdvösségünkért szenvedett, poklokra szállott,
harmadnapra halottaiból feltámadott.
Felment mennyekbe, ül a mindenható Atyaistennek jobbján,
onnan leszen eljövendő ítélni eleveneket és holtakat;
Kinek eljövetelére minden embernek fel kell kelni testükkel együtt,
és számot kell adni tulajdon cselekedeteikről;
És akik jót cselekedtek, örök életre mennek,
akik pedig gonoszt, örök tűzre.
Ez a katolikus hit,
melyet ha valaki híven és állhatatosan nem hisz,
üdvösségre nem juthat.

Quicúmque vult salvus esse,
ante ómnia opus est, ut téneat cathólicam fidem;
Quam nisi quisque íntegram inviolatámque serváverit,
absque dúbio in ćtérnum períbit.
Fides autem cathólica hćc est:
ut unum Deum in Trinitáte et Trinitátem in Unitáte venerémur;
Neque confundéntes persónas,
neque substántiam separántes.
Alia est enim persóna Patris, ália Fílii,
ália Spíritus Sancti;
Sed Patris et Fílii et Spíritus Sancti una est divínitas,
ćquális glória, coćtérna maiéstas.
Qualis Pater, talis Fílius,
talis Spíritus Sanctus.
Increátus Pater, increátus Fílius,
increátus Spíritus Sanctus.
Imménsus Pater, imménsus Fílius,
imménsus Spíritus Sanctus.
Ćtérnus Pater, ćtérnus Fílius,
ćtérnus Spíritus Sanctus;
Et tamen non tres ćtérni,
sed unus ćtérnus;
Sicut non tres increáti nec tres imménsi,
sed unus increátus et unus imménsus.
Simíliter omnípotens Pater, omnípotens Fílius,
omnípotens Spíritus Sanctus;
Et tamen non tres omnipoténtes,
sed unus omnípotens.
Ita Deus Pater, Deus Fílius,
Deus Spíritus Sanctus;
Et tamen non tres Dii,
sed unus est Deus.
Ita Dóminus Pater, Dóminus Fílius,
Dóminus Spíritus Sanctus;
Et tamen non tres Dómini,
sed unus est Dóminus;
Quia sicut singillátim unamquámque persónam Deum ac Dóminum confitéri Christiána veritáte compéllimur,
ita tres Deos aut Dóminos dícere cathólica religióne prohibémur.
Pater a nullo est factus,
nec creátus nec génitus.
Fílius a Patre solo est,
non factus nec creátus, sed génitus.
Spíritus Sanctus a Patre et Fílio,
non factus nec creátus nec génitus, sed procédens.
Unus ergo Pater, non tres Patres, unus Fílius, non tres Fílii,
unus Spíritus Sanctus, non tres Spíritus Sancti;
Et in hac Trinitáte nihil prius aut postérius, nihil maius aut minus,
sed totć tres persónć coćtérnć sibi sunt et coćquáles.
Ita, ut per ómnia, sicut iam supra dictum est,
et Unitas in Trinitáte et Trínitas in Unitáte veneránda sit.
Qui vult ergo salvus esse,
ita de Trinitáte séntiat;
Sed necessárium est ad ćtérnam salútem,
ut incarnatiónem quoque Dómini nostri Iesu Christi fidéliter credat!
Est ergo fides recta, ut credámus et confiteámur,
quia Dóminus noster Iesus Christus, Dei Fílius, Deus et homo est.
Deus est ex substántia Patris ante sǽcula génitus,
et homo est ex substántia matris in sǽculo natus.
Perféctus Deus, perféctus homo
ex ánima rationáli et humána carne subsístens.
Ćquális Patri secúndum divinitátem,
minor Patre secúndum humanitátem;
Qui licet Deus sit et homo,
non duo tamen, sed unus est Christus.
Unus autem non conversióne divinitátis in carnem,
sed assumptióne humanitátis in Deum.
Unus omníno non confusióne substántić,
sed unitáte persónć.
Nam sicut ánima rationális et caro unus est homo,
ita Deus et homo unus est Christus;
Qui passus est pro salúte nostra, descéndit ad ínferos,
tértia die resurréxit a mórtuis.
Ascéndit ad cćlos, sedet ad déxteram Dei Patris omnipoténtis,
inde ventúrus est iudicáre vivos et mórtuos;
Ad cuius advéntum omnes hómines resúrgere habent
cum corpóribus suis, *
et redditúri sunt de factis própriis ratiónem;
Et qui bona egérunt, ibunt in vitam ćtérnam,
qui vero mala, in ignem ćtérnum.
Hćc est fides cathólica,
quam nisi quisque fidéliter firmitérque credíderit,
salvus esse non póterit.

© CopyRight 2017, KeresztenyKatolikus.uk